Elmó másfél éves kora körül játékvásárlás ügyben kisebb viták alakultak ki közöttünk. Elmó a világ összes labdáját meg szerette volna vetetni magának, én viszont nem tartottam ezt valami fantasztikus ötletnek. Rendszeresen kitaláltam, hogy milyen játék lenne jó neki, ő pedig rendszeresen kitalálta, hogy mégiscsak inkább egy labda lenne a tökéletes választás. Én az ötödik labda tájékán elkezdtem az újabb labdákra sajnálni a pénzt. Ugyanakkor az sem tetsztett, hogy ha más játékot vettem, azzal alig játszott Elmó. És egyszer csak kipattant a fejemből a nagy felfedezés, miszerint ezentúl adok Elmónak napi 100 forintot, amit majd arra költ, amire csak akar. Így engem nem fog az őrületbe kergetni a labdamánia, ő pedig nyugodtan és boldogan vásárolhat, amit csak akar. Legtöbbször természetesen kis tömör gumilabdátkat és nagy felfújt labdákat vett akkoriban.
Mostanra legalább 30 labdája van Elmónak. És még ki tudja mennyi lesz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése