Borzasztóan dühít, amikor egyes emberek azt hiszik, hogy a gyerekek kis játékszerek, akik azért vannak, hogy gombnyomásra szórakoztassák őket. Ha pedig ezt nem teszik, akkor butának vagy szégyenlősnek nevezik őket.
Ma Elmó egy kislánnyal szaladgált az egyik használaton kívüli színpadon. Egyszer csak odajött egy néni és azt mondta, hogy ha valaki a színpadon van, annak énekelni vagy zenélni KELL. Na, én már a Kell szó hallatán felhúztam magam, de nem szóltam semmit. A gyerekek sem. (Én csak akkor szoktam beleszólni ilyen dolgokba, ha Elmó kérdőn néz rám, de most nem tette.) Erre a néni elkezdte mondogatni, hogy biztos ismernek valamilyen dalt, anyák napjára is tunulniuk kellet valamit. De amikor még mindig nem történ semmi, a jó öreg zsarolós módszerrel próbálkozott, miszerint "ilyen buták vagytok?". Ekkor kínjában elkezdett énekelni valamit a kislány, de túl halk volt és a néni már nem hallotta meg, mert már el is fordult és indult útjára.
Csodálatos boldogság és megkönnyebbülés járta át a levegőt és újra kezdődhetett az önfeledt szaladgálás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése