2009. január 31., szombat

tigrisfejű

Elmó már harmadik napja egy tigrissel a fején lófrál. De várjunk csak! Most idejött hozzám és ... Jelentem, ezennel ünnepélyesen lepottyant a tigris!
Posted by Picasa

2009. január 29., csütörtök

szopizás

A lap alján látszik, hogy még mindig szoptatok. Pontosabban nem szoptatok, Elmó szopik. Nem is lenne ezzel semmi baj, csakhogy némely napokon olyan sokszor szopizik, hogy másnapra megfájdul a mellem. Ilyenkor alkudozni szoktunk. Én mézes tejet ajánlgatok, Elmó pedig azt mondja, hogy játsszak a számítógéppel, mert akkor ő az ölembe fészkelheti magát és nyugodtan "cumizhat". Fele-fele arányban szoktunk nyerni. Hol én, hol ő...

2009. január 25., vasárnap

elfutok

Elmó nagyon sok mindent kipróbál, amit más gyerekektől les el. Most éppen a nevetéssel egybekötött elszaladás volt soron. Gondolom azt hitte, hogy ez valamiféle játék az anyák és a gyerekeik között. Gyakran látni ilyen jeleneteket errefelé: gyerek elől szalad, anya meg üldözi. Szóval nagy, nevetős "elfutok!" felkiáltással Elmó is nekiindult a nagyvilágnak. Én meg az első csoldálkozásomat legyűrve mentem a másik irányba, mert hát ugye arra volt dolgom. Ezen meg Elmó csodálkozhatott el, mert úgy egy perc után már együtt sétálgattunk tovább :)

2009. január 20., kedd

báb

Elmó életében először kesztyűbábot kapott. Amikor ő is felhúzta a kezére, először hápogott (hiszen kacsabábról van szó), aztán csipegetett, mergette az ajtófélfát stb. szóval igazán úgy tűnt, hogy tudja miról is van szó. Aztán egyszer csak azt mondta:
-Fázik a kezem. Felhúztam a kesztyűt. Maminak is fázik. Felhúzni!
Azt hiszem, még korai ez a báb dolog.

2009. január 11., vasárnap

hideg

Néha érdemes egy kicsit úgy látni a világot, ahogy a gyerekek. Én például három nappal ezelőttig nem is tudtam, hogy hidegben a leheletemet akár 2-3 méterig is követni tudom a tekintetemmel. Szépen tovaszáll, mint egy kicsike felhő. Imádom! És ezt Elmó mutatta meg nekem. Köszönet érte!

2009. január 10., szombat

felmosás

Ma Elmó is segített nekem felmosni. Most két és fél éves és ennek megfelelően a nedves padlón bizonyos időközönként fenékre is esik. A mai felmosós munkaruhája (az ő kívánsága szerint) egy fél pár zokni, egy póló és egy pulcsi volt. Na már most, ha ilyen pucér üleppel ráhuppanna a jó kis fertőtlenítőszeres padlóra, biztos azon nyomban szaladnék vele a fürdőszobába, hogy leöblítsem. Mi azonban enyhe ecetes vizet használunk a felmosáshoz, így Elmó mindenféle aggodalmaskodó anyai nyaggatás nélkül tudott a következő fél órában is felmosni és szabályos időközönként a fenekére esni.

Minden kisgyerekes anyukának melegen ajánlom a környezetbarát takarítást. Így sokkal vidámabb az élet :)

2009. január 6., kedd

gépelés

Elmó azt mondta, hogy írni akar a számítógépen. Elindítottam neki a Jegyzettömb-öt, beállítottam egy jó nagy méretű betűtípust és Hajrá! Elmó egyesével nyomogatta a billentyűket, aztán mindegyik után megkérdezte, hogy mit írt. Én eleinte nagy lelkesen válaszolgattam, de jó húsz perc múlva már örültem neki, hogy inkább ő maga akarja kitalálni, mit is pötyögött be.
Az ö-re azt monda: -Ez tetszik nekem!

rongybaba 2

Tegnap elkészült az angyal-baba. Szerintem sokkal szebb és aranyosabb lett, mint a tegnap előtti, de Elmót egy cseppet sem érdekelte ez az új változat. Nem baj, nekem tetszik! :)

2009. január 4., vasárnap

rongybaba

Ma erőt vettem magamon és úgy döntöttem, hogy ha nem is lesz a végén kiállítási darab, de azért összedobok egy rongybabát. Tíz éve csináltam már egyet, de hol van az már?... Szóval elkeztem keresgélni a neten erről szóló videókat és szabásmintákat. Elmó annyira lelkes lett, hogy nem tudtam neki ellenállni és este 8-kor neki is kezdtem a nagy műnek.

Elmó imádta! A még különálló lábakat csizmának nevezte és sétáltatta, az arcot és a testet kifestette, a varrógépen ő kezelte a visszafelévarrás-kallantyút és folyamatosan kérdezgette, hogy mi ez, mi az? A vége körül kicsit összezavarodott, és már azt hajtogatta, hogy csinálunk papát, de aztán rájött, hogy baba az a papa.

Amikor elkészült A Baba, először azt mondta, hogy furcsa arca van (tényleg az volt, na :)), de aztán hozott neki lufit, megpuszilta és nagyon lassan és óvatosan hordozgatta. Jobban szerette, mint bármelyik másik bolti babáját. Én pedig ettől nagyon boldog lettem! Holnap csinálok még egyet! :D

2009. január 2., péntek

sötétben 2.

Odáig fajult a sötét tulajdonságainak izgalmas felfedezése, hogy miközben én fekszek a függőágyban :), Elmó a sötét lakásban sétálgat egy elemlámpával a kezében. A közelemben néha még ki is kapcsolja az elemlámpát egy pár másodpercre.
Ugyanakkor, ha ég a lámpa a folyosón, a kisszobában viszont nem, akár van elemlámpa, akár nincs, Elmó azt mondja: - Félek a kisszobától.
És tényleg. Ilyenkor egy kicsit én is tartok tőle...

2009. január 1., csütörtök

a majmolás netovábbja

Árok mellett jártamban tüske ment a lábamba. Rajta csak, rajta csak, mindenhová belekap. - hangzik a versike...
Elmó mesélni kezd:
-Sírtam, mert belement a tüske lábamba... Reggel. (Ez utóbbi azt jelenti, régen.)
-Nem. Neked egy fémalkatrész és egy méhecske fullánkja ment a lábadba, de tüske az nem.
-Vegyünk tüskét!
-Á, dehogy veszünk! Olyat nem árulnak.
-Boltba veszünk tüskét.
-Tudod mit? Van itthon grillpálcika. Az is szúr.
-Köszönöm... Beleszúrom lyukba - és közben a lábát böködi vele. 
Aztán egyszer csak nagy csodálkozva azt mondja: Fáj!