Ma erőt vettem magamon és úgy döntöttem, hogy ha nem is lesz a végén kiállítási darab, de azért összedobok egy rongybabát. Tíz éve csináltam már egyet, de hol van az már?... Szóval elkeztem keresgélni a neten erről szóló videókat és szabásmintákat. Elmó annyira lelkes lett, hogy nem tudtam neki ellenállni és este 8-kor neki is kezdtem a nagy műnek.
Elmó imádta! A még különálló lábakat csizmának nevezte és sétáltatta, az arcot és a testet kifestette, a varrógépen ő kezelte a visszafelévarrás-kallantyút és folyamatosan kérdezgette, hogy mi ez, mi az? A vége körül kicsit összezavarodott, és már azt hajtogatta, hogy csinálunk papát, de aztán rájött, hogy baba az a papa.
Amikor elkészült A Baba, először azt mondta, hogy furcsa arca van (tényleg az volt, na :)), de aztán hozott neki lufit, megpuszilta és nagyon lassan és óvatosan hordozgatta. Jobban szerette, mint bármelyik másik bolti babáját. Én pedig ettől nagyon boldog lettem! Holnap csinálok még egyet! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése