szép álmok

Elmó mostanában egyre többször jön oda hozzám egy könyvvel, hogy megmutasson benne egy tárgyat, és azt mondja, venni kell ilyet. Én erre általában azt mondom, hogy nem KELL venni, de biztosan nagyon szeretnéd. Közben pedig tudom, hogy ha a világ összes pénze az enyém lenne, akkor sem vennék meg neki mindent, amit egy pillanatra megkíván. Nekem nem ilyen az értékrendem és valami teljesen mást szeretnék neki is átadni. Például szoktunk könyvtárba járni, ahol ő választhatja ki azt a könyvet, amit hazaviszünk. Így könyvügyben már sejti, hogy nem kell a világ össze könyvének egy példányával rendelkeznünk ahhoz, hogy akár minden nap újat nézegethessen. De játék-, lom- és érdekestárgy-kölcsönző nem üzemel errefelé, így egy teljesen új ötletet eszeltem ki. Amikor tegnap este odajött hozzám, hogy egy nagyobbacska favonatot szeretne, amibe ő is bele tud ülni, azt mondtam neki, hogy bár nem fogunk olyat venni, ha majd elalszik, álmodhat róla és akkor majd vonatozhat kedvére. Akkora lelkesedésre tényleg nem számítottam, amit akkor Elmó produkált! Csuda édes volt, ugrándozott és azt kiabálta -Igeeeeeeeen!