2008. július 26., szombat

kisebb fájdalom gyógyítása

Ma felfedeztem egy csodálatos dolgot!

Eddig, ha Elmó megütőtte magát valahol, odajött hozzám és én ilyenkor megsimogattam azon a helyen, ahol neki fájt. De egy pár napja olyan sokszor jött ilyen varázs-símogatásokért, hogy kezdtem azt hinni, valamit elrontottam. Így ma taktikát váltottam. Amikor Elmó beütötte a hátát, és panaszosan nézett rám, azt mondtam neki, hogy símogassa meg ott, ahol fáj. Ettől rögtön minden rendbe is jött :) 

rémálom


Tegnap éjjel Elmó kétségbeesett nyöszörgéssel ébredt és azt hajtogatta csúszda, csúszda. Arra gondoltam, hogy rosszat álmodhatott és ettől ébredt fel, csakhogy ő erről nem tud. Mármint arról, hogy az előbb csak álmodott és most ébren van.

Én nem szoktam Elmót nyugtatgatni, mert azt vettem észre, ha így teszek, éppen hogy az ellenkezőjét érem el annak, amit szeretnék. Ilyenkor nem megnyugszik, hanem elkezd jobban sírni. Talán azért, mert ha nyugtatom, akkor tudja, hogy valami nincs rendben... Na mindegy. Nem is erről akartam írni, hanem arról, hogy mi lett a felriadás után.

Mivel biztos voltam benne, hogy azért nyöszörög, mert most azonnal tovább szeretne csúszdázni, azt mondtam neki, hogy bár az előbb a csúszdánál volt, és most idekerült a kisszobába, ha lefekszik és gyorsan elalszik újra, akkor lehet, hogy folytathatja a csúszdázást. Elmó erre rögtön megnyugodott, hozzám bújt és kb. egy percen belül visszaaludt.

2008. július 25., péntek

szobatisztaság

Elmó már fél éve szobatiszta. Ha szeretne pisilni, kéri a bilit. Néha egy kis pisit becsurgat, éppen csak annyit, csak az alsógatyája lesz nedves, de a nadrágja már nem. Ilyenkor odajön hozzám és azt mondja, bepisiltem. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bilin ülve szeretné folytatni az elkezdett dolgát.
Tegnap meztelenül odajött hozzám és mondta, hogy bepisilt. Én nem láttam semmi nyomát, gondoltam most így kéri a bilit. El is indultam érte, de aztán észrevettem, hogy nincs már rá szükség. Hogy is mondjam?... Nem pisi volt. :(

2008. július 23., szerda

borzasztó hangok

A múlt héten minden nap találkoztunk egy barátunkkal, akinek van egy kislánya. Ettől a kislánytól Elmó megtanult "nyávogni", pontosabban magas, félig-meddig sírós hangon nyöszörögni. Szinte elviselhetetlen kínokat éltem át az alatt a pár nap alatt, amíg "gyakorolta" új tudományát. Mindenféle kisebb stressz új alkalmat jelentett a borzasztó hang kiadására. Már-már keztem elveszíteni minden türelmemet, amikor tegnap végre abbahagyta. És ma sem próbálkozott újra. :)
Nem tudom, hogy az volt-e az oka a nyávogás befejezésének, hogy két napja beszéltem vele, de lehetséges. Elmondtam neki, hogy nagyon szeretem, de amikor azt a bizonyos hangot adja ki, nem tudom tiszta szívvel megszoptatni. Szívesen átölelelem és megvígasztalom, ha baj van, de a nyávogás rossz hatással van rám. Nem tudom, hogy mit értett meg ebből, hiszen még nincs két éves, de a lényeg, hogy most már újra a régi. Éljen!

2008. július 19., szombat

hajvágás

Már több hónapja próbálom levágni Elmó haját, mert szerintem nyáron kellemesebb lenne röviden (meg nekem úgy jobban is tetszik), de eddig akármikor kérdeztem, hogy levághatom-e, ő mindig nemet mondott. Tegnap megtört a jég! Este ismét megkérdeztem és ő azt mondta, jó. Nagy vidáman siettem az ollóért, de mire visszaértem, meggondolta magát és csak az ollót kérte el. Én erre csalódottan kérdeztem, hogy miért, hiszen az előbb még azt mondta, jó, de ő csak vidáman játszott az ollóval tovább. Úgy egy perc múlva olyasmi mozdulatot tett, mintha a haját vágná, aztán visszaadta az ollót és kapcsolgatni kezdte a villanyt. Erre én?! Miközben kapcsolgatod a villanyt, levághatom a hajad? A válasz: jó. Két percen belül végeztem és mind a ketten jól szórakoztunk közben. Most csudaszép :D

kamionos találkozó

Ma kamionos találkozón voltunk, de Elmót nem csak a kamionok érdekelték. Összehaverkodott egy kisfiúval. Egy ideig szaladgáltak, aztán a kisfiú beugrott az autójukba, Elmó utána. Kisfiú ki, Elmó maradt. És mire odamentem, már a biztonsági övet akarta magán bekapcsolni... :D

A legélvezetesebb azért mégis a kamion volt

2008. július 15., kedd

ébredés

Én kávét szoktam inni, ha felébredek, Elmó inkább anyatejet.

Ma délután a szokásos ébredezős hangokat hallva itthagytam a számítógépet árválkodni és Elmóhoz mentem, hogy szopizhasson egy kicsit. De ő nem ébredt fel, ahogy azt gondoltam, hanem szépen visszaaludt. Láttam rajta ugyan, hogy kb. 5 perc múlva fel fog kelni, de annyira érdekes volt a cikk, amit találtam, hogy mindenképpen azonnal akartam elolvasni, így visszasétáltam ide. Amikor leültem, eszembe jutott, hogy mi lenne, ha próbaképpen énekelnék valami Elmó által ismert és szeretett dalt, így annak ellenére, hogy nem lát, tudni fogja, ha majd felébred, hogy itt vagyok a közelben. Számomra hihetetlen dolog történt. Az ébredés utáni kötelező szopizást elfelejtve Elmó mosolyogva jött át hozzám a hálószobából, letelepedett mellém a kanapéra és érdeklődve figyelte a monitort, majd a legnagyobb természetességgel feltette a mostanában első helyen álló kedvenc kérdését: Mi ez?

mennydörgés

Ma olyan mennydörgés kezdődött délután, amilyet Elmó még nem hallott. Ijedten nézett rám az 
első dörgés után és kérdezte Mi ez?. Én a legnagyobb nyugalommal válaszoltam, hogy Dörög az ég. Ez meg is nyugtatta Elmót és tovább folytatta azt, amit az előbb a villámlás félbeszakított. Aztán még egy dörgés, még egy Mi ez, még egy Dörög az ég. Ez így folyt jó hosszú ideig. Pár óra múlva már csak rámnézett egy-egy igazán nagy dörgésnél, de mivel nem tapasztalt semmi különöset rajtam, bolondozott tovább.
Amolyan tanár-diák hangnemet használtam. Ezt úgy képzeld el, mintha egy nyelvtanfolyamon dörögne az ég. A diák megkérdezi a tanártól, hogy Mi ez?, mert tudni szeretné ezt a kifejezést is használni a jövőben. Erre a tanár azt feleli az adott nyelven, hogy Dörög az ég. Nem mondja, hogy ne félj, minden rendben, csak dörög az ég, mert eszébe sem jut, hogy fél a diák, mivel az égzengés egy természetes dolog.
Hogy miért hasznos ez a hangnem a kisgyerekeknél? Mert azt vettem észre, nemcsak a fiamnál, hanem másnál is, hogy nagyon beválik, nem rettegnek tovább. Én azt hiszem, azért mert ha más alkalommal megkérdezik a szüleiket, ők azt válaszolják: fa, bokor, virág, busz. És nem azt, hogy virág, ne félj, minden rendben, nem bánt a virág.

2008. július 12., szombat

gumicsizma

Ma egyszem fiacskám gumicsizámban indult útnak a harminc fok feletti hőségben. Bár felajánlottam neki a szandált, a papucsot és a cipőt is, ő nem tartotta olyan jó ötletnek őket, mint én és maradt a gumicsizma mellett. Így flangált jó negyed órán keresztül az utcán, mire rájött arra, hogy miért is tettem be a hátizsákomba indulás előtt a szandálját. :)
Posted by Picasa

2008. július 9., szerda

nagyobbak

Egy kis játszótéren voltunk tegnap délután, ahol Elmón kívül csak egy 8-10 év körüli gyerek játszott. Először csak egymás után csúszkáltak a csúszdán, én pedig bevallom, egy kicsit aggódva figyeltem őket, mert Elmó nem nagyon jutott szóhoz, pontosabban csúszdához, mert mire rá került volna a sor, a nagyobb fiú mindig eléfurakodott. Először reklamált ugyan Elmó, de aztán hozzászokott a helyzethez. Bár engem egy kicsit zavart a "nagyfiú" viselkedése, nem szóltam bele a játékba, mivel Elmó nem kért segítséget tőlem.
Miközben a mobilomat bűvöltem, időnként felnéztem és láttam, hogy a nagyfiú néha rámnéz egy-egy Elmó ellen szóló hadművelet után, ellenőrizve a reakciómat, de én csak mosolyogtam és bűvöltem tovább a kütyüt. És egyszer csak bekövetkezett a csoda! Szerintem annak köszönhetően, hogy nem szóltam bele a furcsán induló játékba, a nagyfiú elkezdett valóban játszani Elmóval. Bohóckodott neki és viccből elesett, amikor észrevette, hogy ezen Elmó milyen jóízűen kacag. Kergették egymást és kavicsokat dobáltak a levegőbe. Elmó istenien érezte magát!
Kiváncsi vagyok, mi lett volna, ha hős amazon módjára kicsi fiacskám védelmére kelek a furcsa kezdet egyik pillanatában.

2008. július 8., kedd

szökőkút

Egy pár órája megbizonyosodtam arról, hogy egy kisgyerek akkor ijed meg csak nagyon, ha a szülei is megijednek.
Elöljáróban annyit, hogy Elmó soha nem járt babaúszásra és a hajmosást is utálja.
Ma délután egy szökőkút esett az utunkba, amit természetesen közelről érdemes csak megnézni. Elmó felállt a szélére és onnan nyúlkált a vízsugárba. Máskor is sokszor csinált már ilyesmit, csakhogy most fáradt és álmos volt, ezért figyelmetlen is és egyszercsak zsupsz, belepottyant. Annyira meglepődött, hogy meg sem mozdult, csak szép lassan arccal lefelé elmerült. Én ott álltam egy lépésre tőle, így csak egy-két másodpercig tartott a nagy kaland, de ez is éppen elég volt ahoz, hogy a hazafelé vezető úton folyamatosan azt mondogassa: vízbe, vízbe. De nem is erről szeretnék most írni, hanem arról, hogy miután kikaptam, nem kezdtem el újraéleszteni :) vagy ilyesmi, hanem csak kedvesen dorgáltam, mondván óvatosabban kell a szökőkút szélén állni és jobb volna nem belepottyanni, mert most csuron vizes lettél, még jó, hogy ilyen szépen süt a nap és könnyen meg tudsz száradni, és szerencsére van nálunk száraz póló és alsógatya... Tehát nem nyugtatgattam vagy sajnáltam nagy együttérzően, csak elmagyaráztam a történtek okát és következményét, mert hirtelen ez az ötletem támadt abban a pillanatban. És milyen jó, hogy hallgattam erre a belső hangra! Elmó éppen hogy csak panaszkodott egy kicsikét, de nem sírt, nem akadt ki, csak egy kis tejet kért, aztán - és most jön a lényeg - újra felállt a szökőkút szélére. Ezzel megbizonyosodhattam, hogy jól reagáltam az esetre.
Ma késő délután még lehet, hogy visszanézünk, kiváncsi vagyok, hogy mennyire fog látszani rajta az óvatosság.

2008. július 7., hétfő

ragtapasz

Ma rájöttem, hogyan lehet elérni azt, hogy Elmó ne piszkálja le a ragtapaszt a lábáról...
Két napja belelépett egy hegyes alumínium izébe és mára egy kicsit begyulladt a helye. Fertőtlenítés után bekentem a sebet hámosító kenőccsel és leragasztottam. Utóbbit azért, mert elég sokszor fogdossa Elmó a lábát ahhoz, hogy a keze is krémes legyen, aztán meg a szeme... szóval jobbnak láttam ragtapaszt tenni a lábára. Mivel eddig nem nagyon kapott ilyesmit, most nagy izgalommal elkezdte kaparászi, piszkálni a természetesen macikákat ábrázoló újdonságot. Mit tesz ilyenkor egy megértő anyuka? Megtiltja a ragtapaszpiszkálást? Neeeeeeem. Beragasztja a térdét is! :D Nagyon bevált. Könnyeb is elérni, mint a talpat, meg látni is jobban lehet és én sem tiltakozok nagy hevesen. :)
Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom a dupla ragasztást.

2008. július 6., vasárnap

Akkor hát kezdjük el!

Ma találkoztunk egy barátunkkal. Majd másfél órát beszélgettünk egy "étteremben" anélkül, hogy Elmó unalmában elkezdett volna valami bolondságot művelni. És mi a titok? Ez egy kerthelyiség volt, mellette egy parkkal. Egy parkban pedig mi más lehet a növényeken kívűl? Kavicsos út!... Elmó, miután teleette magát, egy kicsit labdázott, aztán átsétált a parkba és leült az útra a kavicsokat nézegetni és dobálni. És mivel nem szóltam rá sem a dobálás, sem pedig a földön üldögélés miatt, ő nagyon boldogan és nagyon sokáig elszórakoztatta magát.
Éljenek A Kavicsos Utak!