A most következő teljesen jelentéktelen esetről csak azért írok, mert hihetetlenül sok anyának gondot okoz az altatás és nekik szeretném elmesélni, hogy milyen az, ha egyáltalán nem törődik valaki az altatással.
Szóval az eset. Ma háromra volt időpontom a fogorvoshoz. Elmó kettőkor kérte, hogy tegyem bele a hordozóerszénybe. Két percen belül el is aludt. Én negyed háromkor úgy szerettem volna átöltözni, hogy Elmó ne ébredjen fel, de nem sikerült. Tehát Elmó összesen bő 10 percig szunyókált. Aztán a fogorvosi látogatás után minden úgy folyt, mint bármelyik másik napon. Elmó fáradt és lassabb volt ugyan délután, de bármikor megkérdeztem, hogy menjünk-e aludni, ő nemet mondott. A szokásos esti 9-kor már ágyban volt és aludt. Ennyi a nagy story.
Vagy talán még annyit hozzáteszek a dologhoz, hogy mivel soha nem "kényszerítem" Elmót alvásra, ezért ha álmos, szól nekem, hogy aludni szeretne. Persze ezt nem így mondja, hanem úgy, hogy "Menni kisszobába tete.". (A Tete a tejet, a szopást jelenti.)
Tehát, ha valaki egyáltalán nem törődik az altatással, annak lehet, hogy havonta egyszer a gyereke nem fog aludni délután, de ettől még nem történik semmi más, csak az, hogy nem alszik a gyerek délután. Itt a vége, fuss el véle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése