2009. január 31., szombat
tigrisfejű
2009. január 29., csütörtök
szopizás
2009. január 25., vasárnap
elfutok
2009. január 20., kedd
báb
Elmó életében először kesztyűbábot kapott. Amikor ő is felhúzta a kezére, először hápogott (hiszen kacsabábról van szó), aztán csipegetett, mergette az ajtófélfát stb. szóval igazán úgy tűnt, hogy tudja miról is van szó. Aztán egyszer csak azt mondta:
-Fázik a kezem. Felhúztam a kesztyűt. Maminak is fázik. Felhúzni!
Azt hiszem, még korai ez a báb dolog.
2009. január 11., vasárnap
hideg
2009. január 10., szombat
felmosás
Ma Elmó is segített nekem felmosni. Most két és fél éves és ennek megfelelően a nedves padlón bizonyos időközönként fenékre is esik. A mai felmosós munkaruhája (az ő kívánsága szerint) egy fél pár zokni, egy póló és egy pulcsi volt. Na már most, ha ilyen pucér üleppel ráhuppanna a jó kis fertőtlenítőszeres padlóra, biztos azon nyomban szaladnék vele a fürdőszobába, hogy leöblítsem. Mi azonban enyhe ecetes vizet használunk a felmosáshoz, így Elmó mindenféle aggodalmaskodó anyai nyaggatás nélkül tudott a következő fél órában is felmosni és szabályos időközönként a fenekére esni.
Minden kisgyerekes anyukának melegen ajánlom a környezetbarát takarítást. Így sokkal vidámabb az élet :)
2009. január 6., kedd
gépelés
rongybaba 2
2009. január 4., vasárnap
rongybaba
Ma erőt vettem magamon és úgy döntöttem, hogy ha nem is lesz a végén kiállítási darab, de azért összedobok egy rongybabát. Tíz éve csináltam már egyet, de hol van az már?... Szóval elkeztem keresgélni a neten erről szóló videókat és szabásmintákat. Elmó annyira lelkes lett, hogy nem tudtam neki ellenállni és este 8-kor neki is kezdtem a nagy műnek.
Elmó imádta! A még különálló lábakat csizmának nevezte és sétáltatta, az arcot és a testet kifestette, a varrógépen ő kezelte a visszafelévarrás-kallantyút és folyamatosan kérdezgette, hogy mi ez, mi az? A vége körül kicsit összezavarodott, és már azt hajtogatta, hogy csinálunk papát, de aztán rájött, hogy baba az a papa.
Amikor elkészült A Baba, először azt mondta, hogy furcsa arca van (tényleg az volt, na :)), de aztán hozott neki lufit, megpuszilta és nagyon lassan és óvatosan hordozgatta. Jobban szerette, mint bármelyik másik bolti babáját. Én pedig ettől nagyon boldog lettem! Holnap csinálok még egyet! :D