Mostanában Elmó nem hallgat rám. Sajnos túl sok dologra mondtam azt az utóbbi időben, hogy Ne csináld!, így kezdi azt hinni, hogy ennek a mondatnak a használata csak valamiféle furcsa szokásommá vált, amit bizonyos időközönként, rendszeresen megismétlek. Tudom, hogy erre az a megoldás, hogy jobban meggondolom, mire mondok ezentúl nemet, de amíg Elmó is rájön arra, hogy kigyógyultam a Ne csináld! skandálásából, addig el kell telni egy kis időnek. Az idő lerövídítése céljából új taktikát eszeltem ki: megkérem az Elmó cselekedete következtében valószínűleg kárt szenvedő emberkét, hogy ő maga kérje meg Elmót arra, hogy inkább más szórakozás után nézzen. Nagyon eszes taktika, csakhogy a világ ellenem fordult...
Tegnap egy hiperszuper marketben voltunk, Elmó beszabadult egy használaton kívüli pénztárba és elkezdte kapcsolgatni a Fő-Fő kapcsoló gombot. Erre a biztonsági őr belemordult az éterbe, miszerint ezt talán nem kellene csinálni. Mire én: Maga szóljon rá a gyerekre, mert nekem nem hiszi el, hogy jobb volna abbahagyni a dolgot. Erre a biztonsági őr csak tanácstalanul mosolyog. Mire én: Komolyan mondom, tényleg szóljon neki! Erre a biztonsági őr még szélesebb szájjal mosolyog. Na akkor tudod, mit - gondoltam magamban, - egyen meg a fene. Elmó jól szórakozik. Engem meg, ha jobban belegondolok, nem is zavar annyira... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése