Elmót lelőtték :)

A játszótéren hatalmas kommandós csatát vívtak a gyerekek. Puffogtattak az ujjaikkal, lesből támadtak, aztán egy páran a homokba esve meghaltak. Elmónak nagyon tetszett ez az élénk, pörgős, izgalmas valami és próbált ő is bekapcsolódni. Ő is puffogtatott az ujjával és ő is meghalt néha, csakhogy a többiek tudomást sem vettek róla, hiszen ő kicsi. Amolyan akadályféle, amit ki kell kerülni menekülés közben. Esetleg néha jó fedezék, lehet mögüle lövöldözni, meg ilyesmi. Egy kicsit sajnáltam szegénykét, de hát ez van. Majdcsak megnő egyszer ő is, gondoltam. Aztán egyszercsak valaki lelőtte. Először a valaki is meglepődött a dolgon, mivel valószínűleg véletlen volt, és persze Elmó sem tudta biztosan, hogy ilyenkor hogy is van tovább, de egy másodperc alatt rájött, hogy van még benne egy kis szufla és talán jobb a bőrét menteni, és már tudta, mi a dolga, és VISSZALŐTT!

bankban

Amíg a bankban vártunk a sorunkra, Elmó szokásához híven elszórakoztatta magát. Bolondozott, táncolt, csúszott-mászott. Aztán egyszer csak hátulról előre átbújt a lábaim között és azt mondta: "Születek." Leírhatatlanul különleges élmény volt ez számomra és furcsa módon valamiféle békével töltött el. Csodálatos volt!

zajok az akváriumból

Elmozdult az akvárium levegőztetője, így elég hangos zúgás hallatszott belőle. Elmó megkérdezte:
-Fúrnak a halak?